„Mesélj egy szakmai sikeredről!” Egy tapasztalt jelentkezőnek ez kézenfekvő kérdés lehet. Annak viszont, aki az első munkahelyét keresi, nehéz rá válaszolnia. Könnyen előfordulhat, hogy lenne releváns története a kitartásáról, a szervezőkészségéről vagy egy megoldott problémáról, csak éppen nem munkahelyi környezetből.

A pályakezdő állásinterjú során a munkáltató feladata, hogy a szakmai előélet mellett más helyzetekből is megismerje a jelentkező gondolkodását és viselkedését. Egy egyetemi projekt, önkéntes feladat, diákszervezeti szerep vagy saját kezdeményezés is adhat ehhez használható példát.

Ehhez olyan kérdésekre van szükség, amelyekre tapasztalat nélkül is lehet konkrét választ adni. A cél, hogy kiderüljön: mire lehet építeni a betanítás során, milyen támogatásra lesz szükség, és hogyan illeszkednek a jelentkező lehetőségei az adott munkakörhöz.

Mit lehet felmérni szakmai tapasztalat nélkül?

Egy pályakezdőnek lehet, hogy még nem volt ügyfele vagy önálló munkaköre, de találkozhatott határidőkkel, együttműködési nehézségekkel és ismeretlen feladatokkal. Ezekből a helyzetekből megismerhető, hogyan keres információt, mikor kér segítséget, és mit tesz, ha elakad.

Az interjú előtt érdemes kiválasztani azt a néhány képességet, amely az adott pozícióban valóban fontos. Adminisztratív munkánál például a pontosság és az ellenőrzés módja, ügyfélkapcsolati feladatnál az érthető kommunikáció, projektmunkánál pedig a szervezés és az együttműködés kerülhet előtérbe.

1. Kérdezz rá arra, hogyan tanul meg valami újat

Egy belépő szintű munkakörben fontos kérdés, hogyan sajátítja el a jelentkező az új feladatokat. A „gyorsan tanulsz?” kérdésre könnyű igennel válaszolni. Egy megtörtént helyzet bemutatása több támpontot adhat.

A válasz szólhat egy program használatáról, nyelvtanulásról, egy tantárgy nehezebb részéről vagy akár egy hobbihoz kapcsolódó készségről. Érdemes továbbkérdezni: milyen forrásokat használt, hogyan gyakorolt, és mit csinált, amikor elsőre nem sikerült?

Az értékelésnél azt figyeld, képes-e bemutatni a tanulás lépéseit. Kiderül-e, hogyan ellenőrizte a tudását, és felismerte-e, amikor további segítségre volt szüksége? A választott téma látványossága önmagában kevésbé fontos.

2. Az együttműködést egy közös feladaton keresztül vizsgáld

A „csapatjátékos vagy?” kérdés helyett érdemes egy olyan helyzetet kérni, amelyben a jelentkező másokkal együtt dolgozott. Ez lehet csoportos beadandó, rendezvényszervezés vagy közös alkotás is.

Kérdezz rá, mi volt a saját feladata, miben tértek el a vélemények, és végül hogyan döntöttek. Így jobban elkülöníthető a csoport teljesítménye attól, amit a jelölt személyesen tett hozzá.

Nem szükséges, hogy ő legyen a történet vezetője. Az is értékes hozzájárulás lehet, ha összefoglalta a lehetőségeket, meghallgatott másokat, pontosan elvégezte a vállalását, vagy időben jelezte az elakadást.

3. Nézd meg, hogyan kezeli az egymással versengő feladatokat

A szervezőkészségről sokat elárulhat, hogyan dönt a jelentkező, amikor több teendője van egyszerre. Ehhez nem szükséges korábbi munkahelyi projektet felidéznie.

A válaszból azt érdemes megismerni, milyen szempontokat vett figyelembe. Felmérte a feladatok időigényét? Számolt azzal, hogy mások munkája függhet tőle? Egyeztetett, amikor látta, hogy valami nem fér bele?

Nem egy konkrét alkalmazás vagy tervezési módszer használata a lényeg. Azt keresd, van-e követhető logika a döntései mögött, és hogyan reagál, ha az eredeti terve módosításra szorul.

4. Kérdezz a hibák utáni lépésekről

Egy pályakezdő a betanulás során is találkozhat hibákkal. Ezért hasznos megismerni, hogyan észleli a problémát, mit tesz utána, és hogyan próbálja elkerülni az ismétlődést.

Egy elrontott számítás vagy hiányosan leadott feladat is megfelelő példa lehet. A hangsúly azon van, hogy a jelölt felismerte-e a saját szerepét, tett-e a javításért, és levont-e konkrét tanulságot.

Ha nem jut rögtön eszébe történet, adj gondolkodási időt, vagy segíts a helyzet körülhatárolásában. Egy nehezen felidézett példa önmagában még nem mutatja meg, hogyan viselkedne munka közben.

5. A motivációt a tényleges feladatokhoz kapcsold

Egy első állását kereső fiatal még nem feltétlenül rendelkezik részletes karriertervvel. Ettől függetlenül el tudja mondani, mi érdekli a munkában, mit szeretne megtanulni, és milyen feladatokról kérne több információt.

Ehhez először neked is érdemes valósághűen bemutatnod a munkakört, a rutinfeladatokkal együtt. Így a jelölt konkrétumokra reagálhat, és az is kiderülhet, mennyire értette meg a pozíciót.

A kereseti szempont is természetes motiváció. Inkább azt érdemes tisztázni, hogy a jelentkező az adott feltételek mellett vállalhatónak látja-e a munkát, és milyen elvárásokkal érkezne.

6. Adj rövid, a munkakörhöz kapcsolódó helyzetfeladatot

Ha a jelentkezőnek kevés felidézhető példája van, egy egyszerű helyzetfeladat további információt adhat. Olyan szituációt válassz, amely megértéséhez nincs szükség a vállalat belső rendszereinek ismeretére.

A válasz során figyelheted, hogy a jelölt észleli-e a bizonytalanságot, kérdez-e, és milyen ellenőrzési lépéseket javasol. Kérd meg, hogy röviden mondja el a gondolatmenetét is.

A feladat legyen arányos és előre meghatározott szempontok szerint értékelhető. Ha több jelöltet hasonlítasz össze, azonos instrukciókkal és hasonló időkerettel dolgozz. Egy rövid interjúfeladat célja a felmérés; fiktív vagy anonimizált példát érdemes használni.

7. A rendelkezésre állást is konkrétan egyeztesd

Diákok kiválasztásakor az interjú fontos része, hogyan fér össze a munkavégzés a tanulmányokkal. A „rugalmas vagy?” kérdés helyett pontosan mutasd be a szükséges heti óraszámot, a műszakok hosszát és a munkavégzés helyét.

A válasz alapján mindkét fél reálisabban tervezhet. Ha valaki világosan jelzi a korlátait, az segíthet elkerülni a későbbi félreértéseket. A megbízhatóságot abból érdemes megítélni, hogyan tartja a vállalásait; ehhez először pontosan tisztázni kell ezeket.

Hogyan értékeld a pályakezdő állásinterjú válaszait?

Az összehasonlításhoz célszerű ugyanazokat a fő kérdéseket feltenni minden, azonos pozícióra jelentkező jelöltnek. Az egyes történeteket kiegészítő kérdésekkel lehet pontosítani, de az értékelés szempontjai maradjanak következetesek.

Egy magabiztos előadásmód nem minden munkakörben központi követelmény. A jegyzetekben ezért a konkrét válaszokat és megfigyeléseket rögzítsd. Ha kevés információ hangzott el egy képességről, azt érdemes információhiányként kezelni, és szükség esetén további kérdéssel tisztázni.

Hogyan kapcsolódik ehhez a diákfoglalkoztatás?

A diákmunka lehetőséget adhat arra, hogy a vállalat már a pályakezdés előtt megismerje a fiatal munkavégzését. A közös munka során a pontosság, a tanulás és az együttműködés több helyzetben is megfigyelhető, miközben a diák tapasztalatot szerezhet a szervezet működéséről.

Ehhez már a kiválasztás előtt érdemes elkülöníteni a belépéskor szükséges tudást attól, amit a betanítás során is el lehet sajátítani. Így az interjú célzottabb lesz, és a jelentkező is világosabb képet kap arról, mire számíthat.

A Tudatos Diák Iskolaszövetkezettel átbeszélheted, milyen feladatokra, milyen rendelkezésre állással és milyen elvárásokkal keresel diákot. Ezekre a konkrétumokra épülhet az ajánlat és a kiválasztási beszélgetés is.