Tudatos Diák Bérfelmérés 2025 — Diákbérek, trendek és munkaerőpiaci elemzés
Megérkezett a Tudatos Diák Bérfelmérés 2025!
Március 10.-én megjelent a Tudatos Diák Bérfelmérés 2025 című kiadványunk, ami friss betekintést nyújt a magyar diákmunkaerő-piac sajátosságaiba és a 2024-25-ös év trendjeibe.
A diákmunka jelentős szerepet játszik a fiatalok életében, hiszen általa munkatapasztalatot szerezhetnek, valamint megalapozhatják az anyagi függetlenségüket. A 2025-ös évi kiadványunk célja, hogy átfogó képet adjon a magyar diákok munkavállalási szokásairól, bérszínvonaláról és motivációiról. A kutatás eredményei idén különösen érdekesek, hiszen a tavalyi adatokkal összehasonlítva kimutathatók a legfrissebb tendenciák és változások is.
Az idei Bérfelmérés kiemelt figyelmet fordított a bérezési különbségekre, a diákok elhelyezkedési lehetőségeire, valamint a munkáltatók és a fiatal munkavállalók közös kihívásaira. A 2024 decemberétől 2025 februárjáig tartó, diákok körében zajló adatgyűjtés során több mint 1 300 diák válaszolt kérdőívünkre. Az online kérdőíves felmérés mellett szekunder adatelemzést is végeztünk.
A legfontosabb számok
| Mutató | 2024 | 2025 | Változás |
|---|---|---|---|
| Átlagos bruttó órabér | 1 920 Ft | 2 100 Ft | +9,4% |
| Átlagos heti munkaidő | 20 óra | 24 óra | +20% |
| Férfiak átlag órabére | — | 2 200 Ft | — |
| Nők átlag órabére | — | 2 060 Ft | — |
| Béren kívüli juttatás aránya | 39% | 53% | +14 pp |
| Diákmunka mint fő jövedelem | 32% | 60% | +28 pp |
A diákbérek és munkaidő alakulása
A felmérés egyik központi eredményeként megtudhattuk, hogy a diákbérek tovább emelkedtek az elmúlt évhez képest. Míg 2024-ben az átlagos diák órabér bruttó 1 920 Ft volt, addig 2025-re ez az összeg bruttó 2 100 Ft-ra nőtt, ami 9,4%-os növekedést jelent. Az órabéremelkedés hátterében az inflációs hatások mellett a megnövekedett munkaerő-kereslet állhat. Emellett a minimálbér 9%-os és a garantált bérminimum 7%-os növekedése is hatással van a diákok bérének növekedésére.
A bérszintek ugyanakkor iparáganként jelentős eltéréseket mutatnak. 2024 után ismét a Műszaki, mérnök és IT szektorban számíthatnak a legmagasabb órabérre a diákok, ebben az iparágban akár 2 500 Ft feletti órabérek is elérhetőek. Ezt követi a rangsorban a Gyártás és logisztika iparága, és a Kereskedelem iparág zárja a sort a legalacsonyabb átlagos bruttó órabérrel.
Összehasonlítva a 2024-es kutatási eredményekkel, kimutattuk, hogy a Gyártás és logisztika iparágban nőttek a legdinamikusabban a bérek, míg a Turizmus és kereskedelem szektorban a növekedés mértéke csak minimális. Fontos megemlíteni, hogy a kitöltők több mint felének nem növekedett a bére az elmúlt évben.
Nemek közötti bérkülönbségek és juttatások
A kutatás idén is rámutatott arra, hogy a férfi és női diákok keresete között továbbra is eltérések tapasztalhatóak. A férfiak átlagos órabére 2 200 Ft, míg a nőké 2 060 Ft, ami azt jelenti, hogy bár a különbség csökkent az előző évekhez képest, még mindig nem szűnt meg teljesen.
A férfiak órabére átlagosan 7,5%-kal magasabb, mint a nőké, a kérdőív eredményei alapján.
A diákok béren kívüli juttatásai terén is történtek változások. Tavalyihoz képest több diák részesül kiegészítő javadalmazásban, legyen ez étkezési támogatás, vásárlási kedvezmény, hétvégi/ünnepnapi extra bér vagy havi/éves bónusz. A válaszadók 53%-a jelezte, hogy kap valamilyen extra juttatást, amely jelentős javulás a tavalyi 39%-hoz képest.
A diákok tapasztalata és motivációi
A diákmunka nemcsak a tanulmányok melletti jövedelemszerzésről szól, hanem tapasztalatot szerezve megalapozhatják a karrierjüket. A kutatás szerint a diákok 50%-a már legalább két év munkatapasztalattal rendelkezik, azonban a legtöbben csupán 3-12 hónapig maradnak egy adott munkahelyen.
A motivációkat tekintve az idei felmérésben is három fő tényező dominál: a rugalmas munkaidő, a versenyképes bérezés és a szakmai fejlődési lehetőségek. Ezek mellett egyre többen keresnek olyan pozíciókat, ahol hosszú távú karrierlehetőség is adott.
Megélhetési források és munkavégzési szokások
A diákok megélhetése továbbra is több forrásból tevődik össze. A válaszadók 60%-a jelölte meg a diákmunka bevételét fő jövedelmi forrásaként, míg 20%-uk családi támogatásból, 5%-uk pedig ösztöndíjból fedezi kiadásait. Idén a diákok nagyobb arányban támaszkodnak kizárólag a diákmunkából származó jövedelmükre, hiszen 2024-ben az állandó diákmunka csak 32%-ot tett ki a megélhetésükben.
A home office munkarendű munkák aránya alig változott, a diákok 68%-a továbbra is személyes jelenlétet igénylő munkát végez, míg a válaszadók fennmaradó része hibrid vagy teljes home office keretében dolgozik.
Milyen előrejelzéseink lehetnek a jövőre vonatkozóan?
A 2025-ös bérfelmérésünk eredményei azt mutatják, hogy a diákmunka továbbra is fontos és keresett foglalkoztatási forma mind a fiatalok, mind a vállalatok körében. A ledolgozott óraszámok növekedése és a bővülő juttatások egyértelműen kedvező tendenciát jeleznek, ugyanakkor az iparági különbségek és a nemek közötti bérkülönbségek még mindig kihívást jelenthetnek a munkaerőpiacon.
Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a diákbérek növekedése nagyrészt az inflációnak, valamint a minimálbér és garantált bérminimum emelkedésének köszönhető, e hatások mellett a bérnövekedés mértéke csupán minimális. Elmondható, hogy a rugalmas munkavégzés, a versenyképes bérezés és a szakmai fejlődés mind egyre meghatározóbb szempontokká válnak a diákok számára.
Írta: Pomper Alexandra | Szerkesztette: Balogh Péter
Címkék: bérfelmérés, diákbérek 2025, diákmunka, fiatal munkavállalók, fizetés és juttatások, munkaerőpiac, munkavállalás, órabérek